Építésének ideje bizonytalan- Az eddigi nyomtatásban megjelenő leírások 1790 tájékát jelölik meg, de vannak olyanok is melyek, a 19. század elejének produktumaként jelölik.

1864-ben Lokczán Pál a falu plébánosa pár szót szól az Aranyhegyről és megemlíti: „Úgy tartja a közvélemény, hogy itt hajdan a Rákóczi családnak várkastélya volt – majd hozzá teszi – Úgy látszik azonban, hogy a vár a helység északi oldalán állott, mindjárt a helység mellett, mivel az itt emelkedő hegy neveztetik Várhegynek.” [1] 1826-ban  Mocsáry munkájában hasonlókat ír.:” Itt hajdan pompás nagy kő-épülete volt Rákótzcynak! nevezetesen ott, ahol most a kender földek vannak a falu végén Nemti felé.” [2] Csakhogy a kenderföldek még a 17. század közepén bizonyíthatóan az állomástó nyugatra elterülő részen voltak, azt a részt még mindig Kendergátnak hívják, s ha Nagyterenye felől jöttünk, akkor a falu északi részé lévő  „hajdani kő-épület” a falu végén Nemti felé van”. [3]

 Az 1785-ben felvett első katonai felmérés szöveges részében olvashatók az alábbiak: A templom a plébánia és egy nemesi udvarház szilárd épületek” [4]. A plébánia ma is látható főépülete 1781-től épült, s teljes befejezése  1787-re datálódik. A felmérés idején részben már állhatott. [5]

1753-ban Kisterenye közbirtokosainak befejeződik az arányosítási pere, s ekkor minden földesúr számára „curia”-lis helyet mérnek ki.  Idézem a forrás ide vonatkozó részér: „ Az Harmadik Curiat mértük ki Gyürky részre az Falunak felső végén (Lásd korabeli térkép)…Melly Curianak felsőbb része szélessége 3 kötél 10 öl, az Ucca felő való alsó része  Szélessége 3 kötél 11 öl,, Hossza az mostani Gyürky Uram Residenciás háza felől  2 kötél 10 öl ( 1 öl = 16 schuk = 1896 mm. kb. 2m; 16 öl = 1 kötél = kb. 30.3 méter. [6] Tovább menve ugyanezen forrásban, olvashatjuk az alábbiakat: ”Gyürky István Uram mostani Halastója , melly közönséges névvel Katélynak hivattatik deliberationi Quandaariae maga kezénél megmaradott, az körülötte lévő szilvásokkal, melynek felső része szélessége az Sorban ültetett, az annak határán lévő Nagy alma fáig 1 kötél 11.1/3 öl, alsó, avagy Filegoria felül való szélessége is 1 kötél 11. 1/3 öl…Pást felül való hosszúsága 2 kötelet 1 ölet, Tarján Patak felül való hossza is 2 kötelet, 1 ölet tészen”. [7]

1728-ban a tulajdonosok között ott szerepel Gyürky István a terület egy negyedére és egy „Curia"-ra. [8]

 1706. októbet 12-én „Feiedelem urunk Terennénél megh szál(l)ot(t) volt őnagjcsága ak(k)or mi megjeri lakosok vittük 83 kenyeret, Abrokot vittünk 10 kilát” – olvashatjuk a fentieket egy korabeli „számlán. [9] Visszafelé menve a múltba 1601-ben nemes Cherepy Anna először egregius Posgay Gáspár özvegye, most pediglen egregius Vámosy Bálint felesége végrendeletében férjére hagyja Vasaros Terenne és Egihazas Terennét a nemsi curiaval” – ami valószinű a mostani kastélynak az őse lehet.[10] Annál is inkább állítható ez, mert 1631-től a Lorantffyak révén a Rákócziak birtoka lesz a három Terenye, Kalapattal együtt, s a „Serkei uradalom” legnyugatibb ispánsága székhelyeként említik. Az épület a korabeli természeti viszonyoknak megfelelően egy domboldal mesterségesen leegyengetett oldalába épül, kemény márgás talajra alap nélkül, előtte a Tarján-patak benyúló kanyarulatával, s minden bizonnyal egy kiterjedt mocsárvilággal. Erre utal a több mint 150 évvel későbbi leírás is „semlyékes” süppedékes helyről tesz említést. Rákóczi Ferenc vagy szállásmestere nem ezért választotta szálláshelyül „Terennét”, mert éppen útba esett, hanem feltehetőleg mint jó gazda megnézte birtokát, mielőtt azt a Forgácsoknak adta hűséges szolgálatukért.[11]És még egy érv a korábbi építési idő mellett. A Szepességben Márkusfalván (Markusovce) a Máriássy kastály , mely a késő barokk várkastélyok tipikus példája.  Építési ide a kapu feletti márványtáblán 1643-ban fejeződött be. Mai alakját a 18. század hetvenes éveiben kaphatta Máriásy Farkas építkezése folytán. Alaprajza tökéletesen megegyezik a kisterenyei kúriáéval. Különbség csak annyi, hogy annak négy, ennek pedig két saroktornya van. A két kastély  szinte meglepő hasonlósága nyilván nem a véletlen műve. Feltehetően a Máriássy család gömör-nógrádi kapcsolataiba kell keresni.  A szakirodalom a kisterenye kastélyt többnyire a „várkastély-tipusok” közé sorolja. Nógrádban ilyenek például a berceli Bene-Teichmann kastély, a mohorai Zichy-Vay kastély, valamint a cserhátsurányi Jánossy kastély. Ezek a kastélyok pedig a 17/18. század  fordulója körüli időkben épültek. Így egészen biztos, hogy téves a Borovszky által szerkesztett kötet azon állítása, hogy a „kisterenyei kastélyt Gyürky Pál a 19. század közepe táján építette.  „Habár szakmailag még nem történt meg az épület teljes átkutatása, több jel arra enged következtetni, hogy az épület az idők folyamán nemcsak egy átépítésen, illetve átalakításom eset át. (Ilyen példának okáért az ablakok, ajtók lépcsőház). Bizonyos, hogy korábban a főbejáratot a főhomlokzat trapézalkú rizalit középső kétszárnyas ajtaja képezte, melyen keresztül a közlekedés a kocsifeljárótól a salla terrenán és a háromkarú lépcsőházon bonyolódott”- írta Dr. Somoskeöy István s nógrádi műemléki albizottság titkára 1970-ben egy szakvéleményében. A kisterenyei kastély nemcsak Nógrád megye egyik legjelentősebb világi műemléke, hanem a Kárpát medence északi része nevezetes , barokk kastély-típusának legdélibb, hazánkban pedig egyetlen példája.  Emeli a műemléki épület értékét, hogy a tornyos melléképülettel, tenyész-istálókkal együtt egy közel 20 holdas ősparkban található, amivel és a hozzá csatlakozó „Kacsavéggel” az Árpád utcával egy zárt műemléki együttest alkothat. Parkja értékét az újonnan telepített egzóták mellett az tájon egykoron honos, őshonos fák (kocsányos tölgy, köris, és hegyi juhar és szilfák adják) A 1945 előtti tulajdonviszonyokról fentebb szóltam. A Kastély 1840-es évek végéig a Gyürky család nyári lakásaként funkcionált, majd kasznárlakás volt. 1896-ban házasság révén a Solymosy család tulajdonába került. 1945-ben elkobzás alá került. Tulajdonjogáért több párt és szervezet versengett a  község mellett. Kéri tulajdonjogát az 1946. január 26-án megalakult Fölműves Szövetkezet, mely alapszabályában a következőket írja: ”Különösen a kastély és a park birtoklásáért megindult versenyfutásnak és a mesterségesen felkavart indulatoknak kivánunk véget vetni.” Pár hónappal később „a kastélyt az ottani KMP (valójában MKP) önkényesen elfoglalta”.[12]    Ugyanazon párt 1946 decemberében kérik a „Földbirtokrendező Tanácsot hogy a kastélyt és  a parkot a pártnak munkásüdülő céljára” utalja ki. A tanács a kérelmet elutasítja, mondván: „…a kérdéses kastélyt, melynek állaga a régiség szempontjából is fenntartandó – a kisterenyei munkásszakszervezetnek juttatja  munkás üdülő céljára. Indoklás. „Így kellett határoznom, mivel a munkás üdülőre a kisterenyei bányavidéken szükség van, még pedig oly módon, hogy abban ne csak egy párt munkásai üdülhessenek, hanem a munkás szakszervezetek minden egyes tagjai.[13]

Ez ellen a kisterenyei elöljáróság tiltakozik, s a községnek kérik a tulajdonjogot az alábbi indokkal: Kisterenye nagyközség fekvése folytán oly fejlődés előtt áll, hogy a kastélyra minden körülmények között szüksége van. A kérdéses park cca. 15 kat. hold területet tesz ki. ahol a községi parkot, gyermekjátszóteret, napközi otthont, és községi strandfürdőt kíván létesíteni. Ma is a kastélyban már elhelyezést nyert a napközi otthon, sőt különböző karitatív célt szolgál, mint például a gyerekek részére svéd étkeztetési akció is itt folyik már hónapok óta. A szakszervezetek a kastélyban éppen úgy üdülést találhatnak, mint a többség többi lakói.  Végezetül a községi kezelésbe ment át az épület és a park is. Különböző pártok, majd párt és ifjúsági szervezet kapott benne otthont. 1964-re állaga erősen megromlott. Tetőzete elkorhadt, életveszélyessé vált 1970-ben művésztelepet akarnak létrehozni, majd különböző javítgatások mellett – a zsindely helyett palateteje lett – amit műemlékpalára cserélnek, - a SKÜ vette használatba, fenntartása, illetve felújítása fejébe. Hosszas tárgyalások után - újra – most már a város tulajdonába került. Felújítása folyamatban van.

Parkját a hetvenes évek végén megtisztították az oda nem illő fafajoktól (kanadai nyár és a túlszaporodott kőris csemeték). Kertészi tervezéssel örökzöldeket ültettek, s gondozása megszervezettnek látszik. Helyreállították a régi sétautakat, s megszüntettek a salakos futballpályát, melyen az 1940-es évek végén a különböző pártok „mezítlábos” csapatai mérték össze tudásukat. A nyolcvanas évek végéig több tucat páva tette látványossá a parkot. a madarak idővel megfogyatkoztak, kivesztek emberi gyarlóság miatt.

Helyi védettséget érdemlő természeti tájak

 Az Arany-hegy – mint földvár, régészeti lelőhely a Csipkés és Kis-hársas nevű dűlőkkel.

A Vállós-út – löszfal még nem bolygatott része a Rákóczi útrl nyíló temetői szurdokig (Pocskaj-hegy)

Fehérkő – egy része

Felső-bükk-völgy forrás és a körülötte lévő tanú fák.

A Nagy-kő (Nem! Nem! Soha kopáros)

Szamár-kő, mint szila csoport

Mézes-kút és környéke, Sziklacsoport.

Cseterna-kútja – mint forrás

A Súlyom-hegy – nem bátonyterenyei terület

 


[1] Pesty: helynévgyűjtés  NML. Filmtár. 8913-8916. k.

[2] Mocsáry 1826. I. k.175. p.

[3] Mocsáry 1826-I. k. 176. p.

[4] Schneider 1977. 27.p.

[5] Vö. Szomszéd 1997. 41-43. p..

[6] NML. IV. 11. l.  1096/1853. 38-39. p.

[7] Uo. 102. p.

[8] NML. IV 7. A. O. oi.: 4 1728. 207. p.

[9] NML. IV. 1 b.  Perceptoralia. 138. sz.

[10] HML. XI-1. B. 58. 69.

[11] Vö. Birtoklási viszonyoka felszabadító háborúk után c. fejezet

[12] NML: XXIV. 201 1946. ápr. 17, ill. jún. 19.

[13] NML. XXIV. 201. 9847/1946

Archívum

Eseménynaptár

loader

 

Közvilágítási hibabejelentő

Bátonyterenye Város

Közvilágítási hibabejelentés:

Telefonszám: +36 80-980-071

(éjjel-nappal hívható - üzenetrögzítő)

 

e-mail cím: hibabejelentes@grep.lighting

Bátonyterenye Város weboldala